Bomba ciklon

A bombaciklon, vagy meteorológiai kifejezéssel bombogenezis, egy gyorsan erősödő alacsony nyomású időjárási rendszer. 

A név "bomba" része a vihar központi légköri nyomásának robbanásszerű csökkenési sebességéből ered - pontosabban, 24 órán belül legalább 24 millibarral kell csökkennie. Ez a gyors nyomáscsökkenés a vihar drámai erősödését okozza, ami gyakran súlyos időjárási helyzetet eredményez.

Kialakulás és jellemzők

A bombaciklonok általában akkor alakulnak ki, amikor hideg légtömegek ütköznek meleg légtömegekkel, gyakran meleg óceáni vizek felett, mint amilyenek a Golf-áramlatban találhatók az USA keleti partjainál. Ilyenkor éles hőmérsékleti gradiens jön létre, ami biztosítja az energiát a vihar gyors felerősödéséhez. 

A bombariadó ciklonok legfontosabb jellemzője a fokozódás mértéke, nem feltétlenül az általános mérete vagy ereje. Bár minden vihar ciklon (forgó alacsony nyomású rendszer), a legtöbb vihar nem erősödik ilyen gyorsan. 

A gyors nyomáscsökkenés erőteljes vákuumhatást hoz létre, amelynek hatására a környező levegő nagy sebességgel a vihar középpontja felé áramlik. Ez a folyamat táplálja a vihar pusztító erejét.

A bombaciklonok hatása

A bombaciklon intenzív megerősödése számos súlyos időjárási körülményhez vezethet, többek között:

• Hurrikán-erősségű szél: A nyomáskülönbség rendkívül erős szeleket generál, amelyek kiterjedt áramkimaradásokat, kidőlt fákat és károsodott infrastruktúrát okozhatnak.
• Nehéz csapadék: A levegő gyors emelkedése a nedvesség kondenzációját okozza, ami intenzív esőzéshez vagy nagy havazáshoz vezet, ami árvizeket és hóviharokat eredményezhet.
• Part menti hatások: A bombari ciklonok az óceánok felett kialakulva hatalmas hullámokat és viharhullámokat generálhatnak, jelentős part menti eróziót és árvizeket okozva.

Mennyire gyakoriak?

Bár a "bombaciklon" kifejezés úgy hangozhat, mintha csak egyszer fordulna elő egy generációban, maga a robbanásszerű ciklogenezisnek nevezett jelenség nem olyan ritka, mint amilyennek látszik. 

Évente átlagosan körülbelül 70 ilyen vihar fordul elő világszerte. Ezek mintegy kétharmada az északi féltekén fordul elő, jelentős részük az Egyesült Államok és Japán keleti partjainál alakul ki, különösen a téli hónapokban. 

A kifejezés akkor kerül a közvélemény figyelmébe, amikor egy ilyen vihar drámai nyomáseséssel sűrűn lakott területet ér el, és jelentős időjárási következményekkel jár.

Ki találta ki a kifejezést?

A "bombaciklon" kifejezést két neves meteorológus alkotta meg: Frederick Sanders az MIT és John R. Gyakum a McGill Egyetemről. 

A Monthly Weather Review című folyóiratban 1980-ban megjelent cikkükben a "bombát" olyan extratrópusi ciklonként definiálták, amely gyors erősödésen, azaz "bombogenezisen" megy keresztül. 

A "bomba" nem hivatalos használata az erős viharok leírására még régebbre, az 1940-es és 1950-es évekre nyúlik vissza, a Bergeni Meteorológiai Iskola meteorológusai körében.

Hasonlóságok egy hurrikánhoz

Bár a bombaciklonok és a hurrikánok különböző típusú viharok, van néhány közös jellemzőjük, amelyek mindkettőt erőssé és pusztítóvá teszik:

• Alacsony nyomású rendszerek: Mindkettő forgó, alacsony nyomású rendszer. Minél alacsonyabb a központi nyomás, annál intenzívebb a vihar.
• Erős szél: Mindkettő képes hurrikán erejű (74 mérföld/óra vagy annál nagyobb) széllökéseket produkálni, amelyek széles körű károkat, áramkimaradásokat és part menti eróziót okozhatnak.
• Erős csapadék: Mindkettő hatalmas mennyiségű esőt vagy havat eredményezhet, ami áradásokhoz és veszélyes utazási körülményekhez vezethet.
• Gyors fokozás: A legfontosabb hasonlóság a gyors fokozásra való képességükben rejlik. A hurrikánok gyors erősödése a "gyors mélyülés" nevű jelenség, amely a bombogenezis trópusi megfelelője.

A hurrikán és a hurrikán közötti legfontosabb különbség megértése

A bombaciklonok erőteljes időjárási jelenségek, amelyek bár nem ritkák, pusztító hatással járhatnak, ha lakott területeket érnek el. 

A hurrikánoktól eltérően ezek "hidegmagvú" viharok, amelyeket a középső szélességi körökben, jellemzően a hidegebb hónapokban a légtömegek összecsapása táplál. A bombaciklonok egyedi jellemzőinek - különösen a robbanásszerű erősödési sebességük - megértése kulcsfontosságú annak felismeréséhez, hogy milyen komoly kockázatot jelentenek az infrastruktúrára és az emberi biztonságra a nagy szél, a heves csapadék és a part menti hatások révén.