Csapadék

A csapadék döntő szerepet játszik a globális vízkörforgásban, különösen három alapvető folyamatban: a párolgás, a kondenzáció és maga a csapadék. A párolgással kezdődik, amikor az óceánokból, tavakból, folyókból és más felületekről származó vizet a nap felmelegíti, és gőzzé alakul. Ez a vízgőz felszáll a légkörbe, ahol lehűl és kondenzáción megy keresztül, felhőket alkotva. Végül, amikor a felhőkben lévő cseppek egyesülnek és elég nehézzé válnak, csapadék formájában visszahullanak a Föld felszínére. 

A csapadék ugyanaz, mint az eső? 

Csapadéknak nevezünk mindenféle vizet - folyékony vagy szilárd -, amely az égből a földre hull. Ide tartozhat az eső, de lehet havas eső, jégeső és hó is. A csapadék a légkörben kezdődik, ahol a vízgőz (a víz gáznemű formája) felszáll és lehűl, felhőket alkotva, amelyek apró vízcseppekből vagy jégkristályokból állnak.

Amikor ezek a cseppek vagy kristályok túl nehézzé válnak ahhoz, hogy a levegőben maradjanak, a gravitáció hatására a Földre zuhannak. A csapadék formája a felhőkben és a talaj közelében uralkodó hőmérséklettől függ. Például:

• Ha a levegő meleg, a csapadék eső formájában hullik.
• Ha hideg van, akkor hó vagy havas eső formájában hullhat.
• A jégeső akkor keletkezik erős zivatarok során, amikor a cseppek felfelé nyomódnak a viharfelhő rendkívül hideg részeibe, és jéggolyóvá fagynak.

A csapadék a globális vízkörforgás alapvető összetevője, amely a párolgással és a kondenzációval együtt dolgozik a víz folyamatos keringésében a Földön. Ez a körforgás tartja fenn az ökoszisztémákat és biztosítja a vízkészleteket, amelyektől függünk.

A csapadék útja a párolgással kezdődik. A nap energiája felmelegíti a vizet a különböző testekben, például az óceánokban, tavakban és folyókban, és vízgőzzé alakítja azt. Ez a gőz, mivel könnyebb a levegőnél, felszáll a légkörbe.

Ahogy a vízgőz felemelkedik, a felső légkörben hűvösebb hőmérséklettel találkozik. Ez a lehűlés hatására a vízgőz visszaváltozik apró folyékony vízcseppekké vagy jégkristályokká - ez a folyamat kondenzációnak nevezhető. Ezek a mikroszkopikus cseppek vagy kristályok összecsomósodnak, és felhőket alkotnak.

Amint a felhőkben lévő vízcseppek vagy jégkristályok elég nagyra és nehézre nőnek ahhoz, hogy a levegő már ne tudja őket megtartani, a gravitáció átveszi az irányítást, és csapadék formájában visszahullanak a Föld felszínére.

A csapadék sokféle formája:

A talajra érkező csapadék típusát nagymértékben meghatározza a légkör hőmérsékleti profilja, mind a felhőkön belül, mind a földfelszín közelében. Itt közelebbről megnézzük a főbb formákat:

• Eső: Ez talán a csapadék leggyakoribb formája. Akkor fordul elő, amikor a légköri hőmérséklet a felhőben és a talajig fagypont felett marad, és lehetővé teszi, hogy a vízcseppek folyadékként hulljanak. Az esőcseppek mérete változó lehet, a könnyű szitálástól a heves felhőszakadásig.
  
• Hó: Amikor a felhők hőmérséklete fagypont alatt van (0 Celsius-fok vagy 32 Fahrenheit-fok), a vízgőz közvetlenül jégkristályokká alakulhat át egy lerakódásnak (vagy desublimációnak) nevezett folyamat révén. Ezek a jégkristályok hópelyhek formájában a talajra hullanak, amikor a felszíni hőmérséklet szintén fagypont alatt van.
  
• Hóesés: Ez a jeges csapadék akkor keletkezik, amikor az esőcseppek a földfelszín közelében lévő fagyos légrétegen keresztül hullanak. Az esőcseppek apró, áttetsző vagy részben átlátszó jéggolyókká fagynak, mielőtt a talajra érnek. Az ónos eső pattoghat, amikor földet ér, és gyakran apró jéggolyóknak tűnik.
  
• Üdvözlet: Ez a csapadék erős zivatarokhoz társul. Ezekben az erős viharokban az erős felfelé irányuló légáramlatok (felhőáramlatok) a vízcseppeket magasra, a felhőzet rendkívül hideg, jóval fagypont alatti régióiba szállíthatják. Ezek a túlhűlt cseppek jégkristályokkal ütköznek, és rájuk fagynak, méretük pedig növekszik, ahogy többször felemelkednek és újabb jégréteggel vonják be őket. Amikor a jégeső túl nehéz lesz ahhoz, hogy a feláramló légáramlat megtartsa, a földre esik.
  

Csapadék vs. eső: A zűrzavar tisztázása

A csapadék nem azonos az esővel. Az eső csak a csapadék egy speciális fajtája. Gondoljunk a "csapadékra" úgy, mint egy gyűjtőfogalomra, amely magában foglalja a légkörből a földfelszínre hulló víz minden formáját, beleértve az esőt, havat, havas esőt és jégesőt.

Az előrejelzés megfejtése: Mit jelent valójában a "80%-os csapadékesély"?

Amikor egy előrejelzés szerint "80%-os a csapadék valószínűsége", könnyen félreérthetjük, hogy ez mit is jelent valójában. Íme egy bontás:

Egy adott helyen való valószínűségről van szó.

A "80%-os esély" a csapadék valószínűségére (PoP ) utal az előrejelzési terület bármely pontján belül. Más szóval, 80%-os az esélye annak, hogy az Ön adott helyén mérhető csapadék - általábanlegalább 0,01 hüvelyk (vagy 0,1 milliméter) - hull az előrejelzési időszak alatt.

Ez nem jelenti azt, hogy a terület 80%-a esőt vagy havat kap.

Gyakori tévhit, hogy a terület 80%-án csapadék fog esni. Ez nem így van. Ehelyett ez azt jelenti, hogy 80%-os a valószínűsége annak, hogy az előrejelzési zóna bármely pontján csapadék fog esni.

Nem mondja meg, hogy mennyit vagy meddig fog esni vagy havazni.

A PoP csak azt mondja meg, hogy mennyire valószínű, hogy ez megtörténik - nem pedig azt, hogy mennyit fog esni, vagy hogy meddig fog tartani. Lehet, hogy 80% az esélye, és csak egy rövid zápor lesz, vagy 30% az esélye, és mégis hirtelen felhőszakadás éri. Az egész az esélyekről szól, nem az intenzitásról.

A "80%-os csapadékesély" azt jelenti, hogy az előrejelző nagyon biztos benne, hogy a megadott idő alatt valahol a területen - és esetleg éppen ott, ahol Ön tartózkodik -esni fog némi eső, hó vagy más csapadék.

A csapadék létfontosságú szerepe a vízkörforgásban:

Mint említette, a csapadék döntő szerepet játszik a globális vízkörforgásban, mivel ez az elsődleges módja annak, hogy a víz visszatérjen a légkörből a Föld felszínére. A párolgás és a kondenzáció folyamatait közvetlenül összekapcsolja a párolgáson és a kondenzáción keresztül a párolgás-transzspirációval, így zárja le a körforgást, és biztosítja bolygónk ökoszisztémáinak és az emberi szükségleteknek a folyamatos édesvízellátását. Csapadék nélkül az általunk ismert földi élet nem lenne lehetséges. Feltölti a folyókat, tavakat és a talajvizet, táplálja a növényzetet, és segít szabályozni a globális hőmérsékletet.