Üdvözlet

A jégeső a szilárd csapadék egy félelmetes formája, amely egyedi kialakulási folyamata és jelentős hatásainak lehetősége miatt különbözik más jeges jelenségektől. Bár látszólag egyszerű jégdarabok, a jégeső a tornyosuló zivatarfelhőkön belüli erőteljes légköri dinamika terméke. A jégeső megértéséhez a nedvesség, a hőmérséklet és az erős légáramlatok bonyolult táncába kell belemerülni.

Mi okozza a jégesőt?

A jégesőt alapvetően a nagy, konvektív felhőkön belüli robusztus felhőmozgások, az úgynevezett gomolyfelhők (zivatarfelhők) okozzák. Ezek a feláramlások erőteljes légáramlatok, amelyek gyorsan emelkednek a Föld felszínéről, és amelyeket az intenzív felmelegedés és a légköri instabilitás hajt.

A folyamat akkor kezdődik, amikor a vízcseppeket ezek a feláramlások magasra szállítják a légkörbe, és olyan magasságba jutnak, ahol a hőmérséklet jóval fagypont alatti (0C vagy 32F). Ezekben a fagyos magasságokban a vízcseppek szuperhűtötté válnak, ami azt jelenti, hogy folyékony állapotban maradnak, még akkor is, ha hőmérsékletük a fagyáspontjuk alatt van. Amikor ezek a szuperhűtött cseppek egy apró jégkristályba vagy más kondenzációs magba ütköznek, azonnal megfagynak, és egy kis jégembriót alkotnak.

Ezt a jégembriót ezután a zivatar turbulens feláramlási és leáramlási régióiban többször felemelik és ledobják. Útja során további túlhűlt vízcseppekkel ütközik, amelyek ráfagynak a felszínére. Ez az akkréciónak nevezett felhalmozódási folyamat a jégeső méretének növekedését okozza. A jégeső tovább kering a felhőben, minden egyes áthaladással újabb jégrétegeket gyarapítva, amíg túl nehéz nem lesz ahhoz, hogy a felhőáramlat elbírja, és ekkor a földre esik.

Mi határozza meg a jégeső méretét?

A jégeső méretét elsősorban több kulcsfontosságú tényező határozza meg:

• A feláramlások erőssége és tartóssága: Minél erősebb és tartósabb a feláramlás, annál hosszabb ideig maradhat a jégeső a felhőben, így több idő áll rendelkezésére, hogy a jégdarabok lehűlt vizet gyűjtsenek és megnőjenek. A szupercellás zivatarok a rendkívül erős és forgó feláramlásukkal különösen hajlamosak a nagyon nagy jégeső kialakulására.
• A túlhűtött víz mennyisége: A jégeső gyors növekedéséhez elengedhetetlen a felhőben lévő túlhűtött vízcseppek bőséges ellátottsága. Minél több folyékony víz áll rendelkezésre az akkrécióhoz, annál gyorsabban nő a jégeső mérete.
• A zivatar függőleges kiterjedése: A magasabb zivatarok nagyobb függőleges távolságot biztosítanak a jégesők számára a terjedéshez és a növekedéshez.
• Fagyasztási szint magassága: Az alacsonyabb fagyási szint (az a magasság, ahol a hőmérséklet 0C-ra csökken) nagyobb térfogatot biztosít a felhőben, ahol a túlhűlt víz található, ami növeli a jégeső növekedésének lehetőségét.
• A felhőben töltött idő: Minél tovább marad a jégeső a zivatar optimális növekedési régiójában, annál nagyobbra nőhet.

A jégesőt jellemzően úgy mérik, hogy összehasonlítják a közönséges tárgyakkal (pl. borsószemnyi, golflabda méretű, puha labda méretű). A 2,5 cm-es (1 hüvelyk) vagy annál nagyobb jégeső általában "súlyosnak" minősül, és jelentős károkat képes okozni.

A jégesők réteges szerkezete

Ha felszeletelünk egy nagy jégesőt, gyakran láthatunk koncentrikus rétegeket, hasonlóan a hagyma karikáihoz. Ezek a rétegek különböző megjelenésűek lehetnek, váltakozva átlátszó (átlátszó) és átlátszatlan (tejfehér) jéggel. Ez a réteges szerkezet a jégeső zivatarban megtett útjáról árulkodik:

• A tiszta rétegek akkor alakulnak ki, amikor a jégeső a felhőnek egy olyan részén halad át, ahol a hőmérséklet éppen fagypont alatt van, és ahol a vízcseppek nagy koncentrációban vannak jelen. Ilyen körülmények között a víz lassan fagy meg, és a csapdába esett légbuborékok kiszabadulnak, ami tiszta jeget eredményez.
• Az átlátszatlan rétegek akkor alakulnak ki, amikor a jégeső a felhő hidegebb, kevesebb túlhűlt vízcseppet tartalmazó régióival találkozik. Itt a víz a becsapódáskor gyorsan megfagy, és apró légbuborékokat zár a jégbe, ami tejszerű, átlátszatlan megjelenést kölcsönöz neki.

E rétegek száma és vastagsága jelzi, hogy a jégeső hányszor emelkedett fel, és hányszor ment át különböző hőmérsékleti és nedvességi rendszereken a zivataron belül, mielőtt végül leesett.

Mi a különbség a jégeső és a hó között?

Bár mind a jégeső, mind a hó a fagyott csapadék formája, kialakulási folyamatuk, jellemzőik és tipikus előfordulási feltételeik eltérőek.

‍

A jégeső lényegében nem egyszerűen fagyott eső, hanema turbulens légkör terméke, ahol a víz, a szél és a hőmérséklet kényes, de erőteljes egyensúlyban van egymással. A jégeső a réteges szerkezetétől kezdve a pusztító erejéig lenyűgöző betekintést nyújt a heves zivatarok belső működésébe.