La Niña

Mi a La Niña?

A La Niña egy olyan éghajlati minta, amelyet az egyenlítői Csendes-óceán szokatlanul hűvös óceáni hőmérséklete jellemez, ami hatással van a globális időjárási mintákra.

Az ENSO-ciklus lehűlési szakasza

A La Niña a természetben előforduló éghajlati minta, amelyet a Csendes-óceán középső és keleti trópusi részén a tengerfelszín hőmérsékletének széles körű lehűlése jellemez. Az El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO) hideg fázisaként a La Niña az El Niño meleg fázisának ellentéte. Ezek az oszcillációk együttesen kulcsfontosságú szerepet játszanak a globális éghajlati változékonyság alakításában, és világszerte befolyásolják a regionális időjárást, az ökoszisztémákat és a gazdasági rendszereket.

A "La Niña" (spanyolul "a lány") kifejezést az El Niño fogalmi ellentéteként vezették be, miután a tudósok megfigyelték, hogy az egyenlítői Csendes-óceánban szokatlanul hűvös óceáni viszonyok váltakoznak a meleg eseményekkel. Ezek a hideg epizódok sajátos globális éghajlati hatásokat eredményeznek, amelyek gyakran ellentétesek az El Niño hatásaival.

Hogyan működik a La Niña: Megerősödött óceán-légkör kölcsönhatás

A La Niña akkor alakul ki, amikor a trópusi Csendes-óceánban a szokásos cirkulációs mintázatok hangsúlyosabbá válnak. Az alapjául szolgáló óceán-légkör rendszer felerősödik, felerősítve a természetes visszacsatolásokat és felerősítve az éghajlati jeleket.

Semleges körülmények között:

  • Kereskedelmi szelek: A Csendes-óceánon keletről nyugatra fújó, egyenletes keleti passzátszelek segítik a meleg felszíni vizek koncentrálódását a Csendes-óceán nyugati részén, Indonézia és Ausztrália közelében.
  • Hőelosztás: Az erős szél nyugat felé tolja a meleg felszíni vizet, nyugaton mélyíti a vegyes réteget, és keleten lehetővé teszi a hideg, tápanyagban gazdag víz feláramlását. Ez a tengerfelszíni hőmérsékletek (SST) erős kontrasztjához vezet, a meleg víz nyugaton és a hűvösebb körülmények keleten.
  • Légköri konvekció: A meleg Csendes-óceán nyugati része intenzív párolgást és konvekciót gerjeszt, ami tartós zivatartevékenységhez vezet ebben a régióban.
  • Walker forgalom: A hőmérséklet- és nyomásgradiensek mozgatják a Walker-körforgást - nyugaton emelkedő levegő, kelet felé áramló felsőszintű szelek, keleten süllyedő levegő, és passzátszelek formájában nyugatra visszatérő felszíni szelek.

La Niña esemény idején:

  • Erősebb passzátszelek: A La Niña-t a keleti passzátszelek erősödése jellemzi, ami erősíti a meleg felszíni víznek a Csendes-óceán nyugati része felé történő nyomulását.
  • Nyugati hőképződés: Ahogy több meleg víz halmozódik fel a Csendes-óceán nyugati részén, a tengerszint és az óceán hőtartalma emelkedik ebben a régióban.
  • Fokozott feláramlás: A Csendes-óceán keleti részén az erősebb szelek hatékonyabban vonják el a felszíni vizet, így az alulról érkező hidegebb víz a felszínre emelkedhet. Ez a Csendes-óceán keleti és középső egyenlítői részén az SST-értékek kifejezett lehűlését eredményezi.
  • A konvekció nyugat felé korlátozódik: A zivatartevékenység és a konvekció továbbra is a Csendes-óceán nyugati részén összpontosul, és intenzívebbé válhat, míg a Csendes-óceán keleti része viszonylag száraz marad.
  • Erősített Walker keringés: A keleti és a nyugati szélességi fokok közötti különbség nő, ami erősíti a nyomásgradienst és fokozza a Walker-körforgás általános mintázatát.

A La Niña globális hatásai: Időjárási hatások a távkapcsolatokon keresztül

A La Niña a hő újraelosztásával és a légköri keringés megváltoztatásával az egész világon az éghajlati hatások láncreakcióját indítja el. Ezek a "távkapcsolatok" gyakran tükrözik vagy ellentétesek az El Niño által okozottakkal.

  • Csapadékmennyiség:
    • Fokozott csapadék: A Csendes-óceán nyugati részén és annak közelében fekvő országokban - például Indonéziában, a Fülöp-szigeteken, valamint Észak- és Kelet-Ausztráliában - gyakran átlagon felüli csapadékmennyiséget és fokozott árvízveszélyt tapasztalnak. Délkelet-Ázsia egyes területein, Afrika déli részén és Brazília északi részén szintén több eső eshet.
    • Szárazabb körülmények: A La Niña gyakran szárazabb időjárással jár az egyenlítői Csendes-óceán keleti részén, beleértve Peru és Ecuador partvidékét. Más régiókban, például az Egyesült Államok déli részén, Dél-Amerika egyes részein (pl. Argentína és Brazília déli részén), valamint Kelet-Afrika egyes részein szintén csökkenhet a csapadék mennyisége.
  • Hőmérsékletváltozások:
    • Globális trendek: Bár a La Niña az El Niño-évekhez képest kissé lehűti a globális átlaghőmérsékletet, nem ellensúlyozza a globális felmelegedés hosszú távú tendenciáját.
    • Regionális eltérések: Az Egyesült Államokban a La Niña-tél gyakran hoz hűvösebb, csapadékosabb időjárást a csendes-óceáni északnyugati részen, és melegebb, szárazabb körülményeket a déli államokban.
  • Trópusi ciklonok:
    • Atlanti-óceáni medence: A La Niña jellemzően kedvező feltételeket teremt a hurrikánok számára az Atlanti-óceánon, mivel csökkenti a függőleges szélnyírást, ami lehetővé teszi a viharok könnyebb növekedését.
    • Csendes-óceáni medence: Ezzel szemben a Csendes-óceán keleti és középső részén a trópusi ciklonok aktivitása általában csökken a La Niña idején, ami a hűvösebb SST-nek és a stabilabb légköri viszonyoknak köszönhető.
  • Óceáni ökoszisztémák:
    • Fokozott termelékenység: A dél-amerikai partok mentén felerősödött hullámzás tápanyagban gazdag vizet hoz a felszínre, ami támogatja a fitoplankton virágzását és az erős halállományt. Ez előnyös a part menti halászatnak és a tágabb tengeri táplálékhálózatnak.

A Bjerknes-visszacsatolás szerepe a La Niña fenntartásában

Míg a Bjerknes-visszacsatolási hurok gyakran kapcsolódik az El Niño felerősödéséhez, a hideg anomáliák erősítésével a La Niña események felerősödését is támogatja.

  • Kioldó: A passzátszelek kis kezdeti megerősödése hozhatja mozgásba a rendszert.
  • Óceáni válasz: Az erősebb szelek nyugatabbra tolják a meleg vizet, és fokozzák a hideg víz feláramlását keleten. A Csendes-óceán keleti részén sekélyebbé válik a termoklinika.
  • Hűtő SST-k: Mivel a Csendes-óceán középső és keleti részén hideg víz dominál, a tengerfelszíni hőmérséklet jóval a normális értékek alá csökken.
  • Légköri reakció: A hidegebb SST csökkenti a párolgást és elnyomja a konvekciót keleten. Eközben a meleg nyugat erősebb konvekciót gerjeszt, ami mélyíti az ottani alacsony nyomású zónát.
  • Kereskedelmi szélerősítés: Ez a megnövekedett nyomáskülönbség tovább erősíti a passzátszeleket, megerősítve a rendszert.

Ez a pozitív visszacsatolás ( Erősebb szelek → Hideg víz feláramlása → Hűvösebb SST → Konvekció nyugatra tolódik → Erősebb nyomásgradiens → Erősebb szelek ) segít fenntartani a La Niña állapotokat, amíg az ellentétes erők meg nem kezdik megzavarni a ciklust. Végül a visszacsatolás gyengül, gyakran a felszín alatti hullámdinamika (például a Rossby- és Kelvin-hullámok) vagy a légköri kényszer megváltozása miatt. A rendszer ekkor visszaváltozik semleges állapotba vagy El Niño fázisba.

Miért számít a La Niña

A La Niña megértése és nyomon követése kulcsfontosságú a széles körű éghajlati hatások előrejelzéséhez. Az ilyen események előrejelzése javítja a tervezést és az ellenálló képességet olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a katasztrófavédelem és a közegészségügy. Ugyanilyen fontos, hogy a tudósok azt vizsgálják, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolhatja a jövőbeli La Niña események időzítését, intenzitását és jellegét, így ez a kutatás a változó globális éghajlat megértésének kulcsfontosságú eleme.

Megjelent:

május 14, 2025

Hasznos volt? 

Köszönöm!
Hoppá! Az űrlap elküldésekor valami rosszul sült el.

Alternatív nevek: