Mi az a passzátszél?
A passzátszelek olyan állandó, uralkodó szelek, amelyek a Föld trópusi és szubtrópusi régióiban fújnak, elsősorban a 30. szélességi fok és az Egyenlítő között az északi és a déli féltekén. A felszínen az északi féltekén túlnyomórészt északkeletről, a déli féltekén pedig délkeletről fújnak. A Föld globális légköri cirkulációs rendszerének döntő részét képezik.
Miért hívják passzátszeleknek?
A "passzátszelek" elnevezés a vitorlás hajók korából származik. A tengerészek felfedezték, hogy ezek a szelek megbízhatóan egy adott irányba fújnak, ami hihetetlenül értékessé tette őket az óceánokon átívelő egységes kereskedelmi útvonalak kialakításában, különösen az Európából és Afrikából Amerikába tartó utak esetében.
A "kereskedelem" szó ebben az összefüggésben egy régebbi jelentésből származik, amely "útra" vagy "nyomvonalra" utal, kiemelve kiszámítható és következetes természetüket, amely lehetővé tette a hajók számára, hogy hosszú utak során is a pályán maradjanak.
Mi az oka a passzátszeleknek?
A passzátszelek elsődleges oka két fontos légköri jelenség kombinációja:
- Egyenetlen felmelegedés és légköri cirkulációs cellák (különösen a Hadley-cella): A Föld egyenlítője több közvetlen napfényt és ezáltal több hőt kap, mint a sarkok. Ez az intenzív felmelegedés az egyenlítőn a levegő felmelegedését, kisebb sűrűségét és emelkedését okozza. Ahogy ez a meleg levegő felemelkedik, lehűl és a felső légkörben a sarkok felé terjed. A 30. szélességi fok körül mindkét féltekén ez a felső légréteg eléggé lehűl ahhoz, hogy sűrűbbé váljon és visszasüllyedjen a felszínre. Ez egy Hadley-cellának nevezett keringési hurkot hoz létre, ahol a levegő az egyenlítőnél felemelkedik, a pólusok felé mozog a magasban, a szubtrópusokon lesüllyed, majd a felszínen visszaáramlik az egyenlítő felé. Az Egyenlítő felé visszatérő felszíni áramlás a passzátszelek kezdete.
- A Coriolis-hatás: Ahogy a levegő a szubtrópusi magasnyomású övekből (ahol a levegő süllyed) visszaáramlik az Egyenlítőnél lévő alacsony nyomású terület felé (ahol a levegő emelkedik), a Coriolis-hatás hat rá. Ez a hatás a Föld forgásának eredménye. A mozgó tárgyakat (beleértve a levegőt is) az északi féltekén jobbra, a déli féltekén pedig balra tereli el. Mivel a levegő az Egyenlítő felé mozog, ez az eltérítés azt okozza, hogy a szelek keleti irányból fújnak - az északi féltekén északkeletről, a déli féltekén délkeletről.
Kapcsolódó környezeti tényezők:
A passzátszelek nem elszigetelt jelenségek; mélyen összefonódnak más környezeti tényezőkkel, és jelentős szerepet játszanak a globális éghajlat és az ökoszisztémák szempontjából:
- Az intertrópusi konvergenciazóna (ITCZ) és a szélcsend: Az északi és a déli féltekéről érkező passzátszelek az Egyenlítő közelében egy alacsony nyomású övben, az úgynevezett intertrópusi konvergenciazónában (ITCZ) futnak össze. Ez a régió emelkedő levegővel, heves esőzésekkel, zivatarokkal és gyakran szélcsenddel vagy gyenge, kiszámíthatatlan széllel jellemezhető, amelyet a hajósok "doldrum" néven ismertek, mivel a hajók itt holtpontra kerülhettek. Az ITCZ helyzete évszakonként változik, a Nap intenzitását követve északra és délre mozog az Egyenlítőtől.
- Éghajlat és csapadék: Az ITCZ-ben a meleg, nedves passzátszelek konvergenciája által táplált emelkedő levegő jelentős felhőképződéshez és heves esőzésekhez vezet az egyenlítői régiókban, ami hozzájárul az esőerdők kialakulásához. Ezzel szemben azok a területek, ahol a levegő süllyed (a 30. szélességi fok körül), amelyek a passzátszelek forrásvidékei, jellemzően magas nyomással, száraz körülményekkel és a világ számos nagy sivatagjával járnak.
- Óceáni áramlatok: A passzátszelek állandó nyomása az óceán felszínén mozgatja a főbb óceáni áramlatokat, például az északi és déli egyenlítői áramlatokat. Ezek az áramlatok döntő szerepet játszanak a hőnek a Föld körül történő szállításában, a regionális éghajlat befolyásolásában és a tengeri ökoszisztémák befolyásolásában. A passzátszelek és az óceánok hőmérséklete közötti kölcsönhatás olyan éghajlati jelenségeket is befolyásolhat, mint az El Niño és a La Niña.
- Porszállítás: A passzátszelek felszedhetik a port a száraz területekről, például a Szahara sivatagból, és hatalmas távolságokra szállítják az óceánokon keresztül. Ez a por hatással lehet a széllel szemben fekvő régiók levegőminőségére, és jelentős tápanyagforrást jelent az ökoszisztémák számára, beleértve az Amazonas esőerdőit és a tengeri élővilágot.
- Trópusi ciklonok: A passzátszelek által szállított meleg, nedves levegő szolgáltatja az üzemanyagot a trópusi ciklonok(hurrikánok, tájfunok) kialakulásához. A passzátszelek irányító mechanizmusként is működnek, befolyásolják a viharok útvonalát.
A passzátszelek lényegében a Föld éghajlati rendszerének alapvető összetevői, amelyeket a bolygó eltérő felmelegedése hajt, és amelyeket a bolygó forgása alakít. Következetes jellegük nemcsak a történelmi kereskedelmet és felfedezést segítette elő, hanem továbbra is befolyásolja az időjárási mintákat és a környezeti folyamatokat a trópusokon és azon túl.
