Hirtelen sztratoszférikus felmelegedés

Mi az a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés?

A hirtelen sztratoszférikus felmelegedés (SSW) a sarki sztratoszféra 30-50 °C-os gyors emelkedése, amely megzavarja a sarki örvényt, hetekig befolyásolja a felszíni időjárást, és a középső szélességi körökben a téli éghajlat változékonyságát okozza.

Jelentősége a légkörben

Bár az SSW több tíz kilométerrel a felszín felett, a sztratoszférában fordul elő, hatásai lefelé terjedhetnek a troposzférába, és egész kontinensek időjárási mintázatát befolyásolhatják.

A sarki örvény gyengítésével vagy elmozdításával az SSW befolyásolhatja a sugáráramlás erősségét, helyzetét és kanyargását, ezáltal hosszabb hideg időszakokat, szokatlan viharpályákat vagy hosszan tartó enyhe időszakokat idézhet elő, a zavar jellegétől függően.

Az SSW vizsgálata kritikus fontosságú az évszakos időjárás-előrejelzés, a szélsőséges téli események megértése, valamint a sztratoszféra és a troposzféra dinamikája közötti kapcsolat értelmezése szempontjából.

A sarki örvény és az alapállapotok

A sarki örvény a hideg levegő nagy ciklonális áramlása, amely télen a sarkok felett alakul ki. Normál állapotában a sarki örvény erős, körkörös és a sarki sztratoszférára korlátozódik, így hatékonyan tartja vissza a rendkívül hideg levegőt a sarkok fölött, és viszonylag stabil időjárást tart fenn a középső szélességi területeken.

Körülötte egy cirkumpoláris jet található, amely elválasztja a hideg sarki levegőt az alacsonyabb szélességeken lévő melegebb levegőtől. Ennek az örvénynek az erőssége és stabilitása képezi azt az alapvonalat, amelyhez képest a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés bekövetkezik.

Ha az örvényt megzavarja az SSW, akkor az meggyengülhet, szétválhat, vagy eltolódhat a pólustól, lehetővé téve, hogy a hideg sarki levegő alacsonyabb szélességekre jusson, és megváltoztatva a szokásos időjárási mintákat.

A hirtelen sztratoszférikus felmelegedés mechanizmusa

Az SSW-t jellemzően a nagyméretű légköri hullámok, gyakran Rossby-hullámok felfelé terjedése váltja ki a troposzférából a sztratoszférába.

Ahogy ezek a hullámok elérik a sztratoszférát, felerősíthetik és eltorzíthatják a sarki örvényt, energiát és lendületet adva át, ami gyengíti az uralkodó nyugati szeleket.

Egyes esetekben az örvény két vagy több kisebb örvényre oszlik, vagy elmozdulhat a központi poláris helyzetéből. Az örvényszél hirtelen lelassulása vagy megfordulása a levegő süllyedését és tömörülését okozza, ami a sztratoszférában gyors hőmérséklet-emelkedést eredményez.

Ez a folyamat általában néhány nap alatt zajlik le, bár a felszíni időjárásra gyakorolt hatása hetekig is eltarthat. A felmelegedés időzítése, nagysága és térbeli mintázata a beérkező bolygóhullámok erősségétől, a sarki örvény előzetesen fennálló állapotától és más légköri jellemzőkkel, például a sugáráramlással és a troposzférikus nyomásrendszerekkel való kölcsönhatásoktól függ.

A hirtelen sztratoszférikus felmelegedés típusai

A meteorológusok két elsődleges SSW eseménytípust különböztetnek meg:

  • Kitelepítési események: A sarki örvény eltolódik a pólustól, de nagyrészt érintetlen marad, hideg levegőt küldve alacsonyabb szélességi körök felé, és potenciálisan megváltoztatva a jet-áramlatok mintázatát.
  • Megosztott események: Az örvény két vagy több kisebb örvényre szakad szét, lehetővé téve a hideg sarki levegőnek, hogy dél felé áramoljon több régió fölé.

A megosztott események általában szélesebb körű és szélsőségesebb hatást gyakorolnak a középső szélességi körök időjárására, mint az elmozdulásos események.

A SSW típusának megértése kulcsfontosságú az ebből eredő időjárási anomáliák és azok területi eloszlásának előrejelzéséhez.

A felszíni időjárásra gyakorolt hatások

Az SSW hatások lefelé terjedése jelentősen módosíthatja a felszíni időjárást az északi féltekén.

  • Hideg levegő kitörések: Amikor a sarki örvény meggyengül vagy szétválik, a sarkvidéki hideg levegő a középső szélességi régiókba áramolhat, ami súlyos téli körülményekhez vezet Európában, Észak-Amerikában és Ázsiában.
  • Sugáráramlás zavar: Az általában nyugat-keleti(zonális) áramlások észak-déli(meridián) irányúvá válhatnak, mély hullámvölgyeket és gerinceket hozva létre, amelyek megváltoztatják a viharok és csapadékrendszerek útját.
  • Elhúzódó anomáliák: A tipikus szinoptikus időjárási eseményekkel ellentétben az SSW által kiváltott változások hetekig is eltarthatnak, több időjárási ciklust befolyásolva, meghosszabbítva a hideg időszakokat és növelve a szélsőséges csapadékesemények valószínűségét.
  • Kölcsönhatás más éghajlati mintákkal: Az SSW kölcsönhatásba léphet olyan jelenségekkel, mint az észak-atlanti oszcilláció vagy az északi-sarkvidéki oszcilláció, felerősítve vagy enyhítve azok regionális időjárásra gyakorolt hatását.

Gyakoriság és földrajzi minták

Az északi féltekén nagyjából két télenként egyszer fordulnak elő hirtelen nagyobb sztratoszférikus felmelegedések, bár kisebb felmelegedések gyakrabban fordulnak elő.

Az északi félteke viszonylag gyengébb és kevésbé stabil sarki örvénye érzékenyebbé teszi a bolygóhullámok okozta zavarokra, ami lehetővé teszi, hogy az SSW bizonyos rendszerességgel előforduljon Eurázsia és Észak-Amerika felett.

Ezzel szemben a déli féltekén sokkal kevesebb SSW esemény fordul elő, mivel az antarktiszi sarki örvény erősebb, körkörösebb, és nagyrészt el van szigetelve az erős bolygóhullámoktól.

Amikor a déli féltekén SSW fordul elő, általában kevésbé intenzív és kisebb hatással van a felszíni időjárásra, bár még mindig értékes betekintést nyújt a sarki sztratoszféra dinamikájába.

Jelentősége az előrejelzés és az éghajlat megértése szempontjából

Az SSW események mind az éghajlatkutatás, mind az operatív előrejelzés szempontjából kulcsfontosságúak. A SSW kialakulásának és típusának előrejelzése javíthatja a nagy hatótávolságú időjárás-előrejelzéseket, különösen a téli hőmérsékleti szélsőségek és viharok tekintetében.

Betekintést nyújtanak továbbá a sztratoszféra és a troposzféra közötti kapcsolatba, a sarki örvény dinamikájába és abba, hogy a nagy léptékű légköri hullámok hogyan befolyásolják a globális cirkulációt.

Az SSW megértése hozzájárul annak szélesebb körű megértéséhez, hogy a sarkvidéki folyamatok hogyan okozhatnak szélsőséges időjárást a sarkoktól távol eső régiókban.

Hogyan alakítja a hirtelen sztratoszférikus felmelegedés a téli éghajlatot?

A hirtelen sztratoszférikus felmelegedés a sarki sztratoszféra gyors megzavarását jelenti, amely többszörös hatással van a globális időjárásra.

A sarki örvény gyengülésével vagy elmozdulásával az SSW események megváltoztathatják a jet stream mintázatát, átirányíthatják a viharok útvonalát, és hosszabb extrém hideg vagy szokatlan időjárási periódusokat eredményezhetnek.

Tanulmányozásuk alapvető fontosságú a téli éghajlati változékonyság megértéséhez, a súlyos események előrejelzéséhez, valamint a sztratoszféra és a troposzféra közötti bonyolult kölcsönhatások vizsgálatához.

Lényegében az SSW események a felszíni időjárási minták magaslégköri hajtóerejeként működnek, ami a földi légkör különböző rétegei közötti mélyreható kapcsolatról tanúskodik.

Megjelent:

szeptember 11, 2025

Hasznos volt? 

Köszönöm!
Hoppá! Az űrlap elküldésekor valami rosszul sült el.

Alternatív nevek: