Fekete jég

Milyen hőmérsékleten lesz fekete jég?

A fekete jég leggyakrabban akkor alakul ki, amikor a levegő hőmérséklete 0°C (32°F) vagy éppen 0°C (32°F) alatt van. Kicsivel fagypont felett is kialakulhat azonban, ha a körülmények lehetővé teszik, hogy az utak vagy járdák felületi hőmérséklete hidegebb maradjon, mint a levegőé. Ez gyakran előfordul a következő időszakokban:

• Kora reggel vagy késő este, amikor a hőmérséklet gyorsan csökken.
• Sugárzás általi lehűlés napnyugta után, különösen tiszta égbolt esetén.
• Hideg levegő elvezetése a völgyekben vagy alacsonyan fekvő területeken
• hidakon és felüljárókon, amelyek felülről és alulról is hűlnek, és hajlamosak hamarabb megfagyni, mint a normál utak.

Fontos, hogy a fekete jég napfelkelte után is fennmaradhat, ha az árnyékos területek vagy a széljárás megakadályozza a felmelegedést.

Miért olyan csúszós a fekete jég?

A fekete jég különösen veszélyes, mert sima és egyenletes szerkezetű, és nincsenek benne a hóban vagy latyakban található egyenetlenségek vagy szemcsés felület. Ez azt jelenti, hogy a jégen a jég a legrosszabb:

• A gumiknak és a cipőknek nincs mibe kapaszkodniuk.
• Nincsenek vizuális jelzések (például matt vagy texturált felületek), amelyek figyelmeztetnék a járművezetőket vagy a gyalogosokat.
• A tapadás hirtelen, figyelmeztetés nélkül megszűnhet, különösen fékezés vagy kanyarodás közben.

Ez teszi a fekete jeget a téli közúti balesetek egyik fő okozójává, különösen a kezeletlen vagy rosszul karbantartott felületeken.

Mi az oka a fekete jégnek?

A fekete jég akkor keletkezik, amikor a folyékony víz fagyos felülettel találkozik. Ez többféle körülmények között is előfordulhat:

• Fagyasztás eső vagy szitáló eső: A csapadék folyékony formában esik, és hideg felülettel érintkezve megfagy.
• Olvadó hó: A nappali olvadás, majd az éjszakai fagyás hatására az olvadékvíz tiszta jégréteggé fagyhat vissza.
• Köd vagy harmat: A levegőben lévő nedvesség lecsapódhat, majd megfagyhat a hideg felületeken, különösen éjszaka.
• Jármű kipufogógáz vagy vízpermet: A nagy forgalmú területeken az autók kipufogógázából vagy a nedves gumiabroncsokból származó nedvesség felhalmozódhat és megfagyhat az amúgy is hideg utakon.

A fekete jég legveszélyesebb tulajdonsága, hogy gyakran aktív csapadék nélkül alakul ki, így a rutinszerű időjárás-ellenőrzés során könnyen figyelmen kívül hagyható.

Hogyan lehet megelőzni a fekete jeget

Bár a fekete jég nem mindig kerülhető el teljesen - különösen kiszámíthatatlan időjárási körülmények között -, számos megelőző stratégia létezik, amelyekkel csökkenthető a jég kialakulása és mérsékelhetők a veszélyei, különösen az utakon és a járdákon.

1. Előkezelés jegesedésgátló szerekkel

A fekete jég megelőzésének leghatékonyabb módja a jegesedésgátló kezelések alkalmazása a fagyás előtt. Ez jellemzően szórással történik:

• Sós víz (sós vízoldat)
• Kalcium-klorid vagy magnézium-klorid
• Egyéb, alacsony hőmérsékletre kifejlesztett kémiai jégtelenítőszerek

Ezek az anyagok csökkentik a víz fagyáspontját, megakadályozva, hogy a nedvesség a felülethez kötődjön és megfagyjon. Az előkezelés különösen fontos a várható fagyok, enyhe csapadék, illetve a gyorsan fagyó területek - például hidak és árnyékos úttestek - előtt.

2. A felszíni hőmérséklet ellenőrzése

Mivel a fekete jég gyakran akkor képződik, amikor az út vagy a felület hőmérséklete fagypont alatt van - még akkor is, ha a levegő hőmérséklete kissé felette van -, kritikus fontos, hogy olyan eszközöket használjunk, amelyek figyelik az útburkolat állapotát, mint például:

• Infravörös felületi hőmérséklet-érzékelők
• Közúti időjárási információs rendszerek (RWIS)
• Helyszíni időjárás-állomások

Ezek valós idejű adatokat szolgáltatnak, amelyek segítenek az útkezelőknek és a létesítményvezetőknek a megfelelő időben alkalmazni a kezeléseket.

3. A vízelvezetés és a felszíni kialakítás javítása

Az álló víz vagy a tartósan megmaradó nedvesség növeli a fekete jég kialakulásának kockázatát. A megelőző infrastrukturális intézkedések közé tartoznak:

• Az utak és járdák megfelelő lejtése és lejtésszögének kialakítása
• Vízelvezető rendszerek a tócsák kialakulásának megakadályozására
• Fűtött burkolatrendszerek a fokozottan veszélyeztetett területeken (pl. kórházak bejáratai, gyalogos hidak).

4. Csökkentse a felszíni árnyékolást

Azok a felületek, amelyek napközben kevés vagy egyáltalán nem kapnak napfényt, hajlamosabbak a fekete jég kialakulására, mivel nem melegszenek fel eléggé ahhoz, hogy megakadályozzák a visszafagyást. Ahol lehetséges:

• Lógó fák metszése
• Kerülje a téli napfényt elzáró szerkezetek (például hangfalak) elhelyezését a magas kockázatú területeken.

5. Célzottan az ismert hotspotok

Bizonyos helyeken a mikroklíma vagy a szerkezeti adottságok miatt hamarabb és gyakrabban fagynak be. Ezek közé tartoznak:

• Hidak és felüljárók
• Aluljárók és alagutak
• Vidéki, árnyékos vagy alacsonyan fekvő utak

A problémás területek feltérképezése és a kezelések megelőző alkalmazása ezeken a helyeken jelentősen csökkentheti a kockázatot.